Amikor 2 évvel ezelőtt regisztráltam a Facebookra, még csend volt. Az emberek csatlakoztak, kezdett elterjedni, hogy van ilyen is. De nem volt több mint egy közösségi oldal a sok közül. Az egyre több közül, amik elkezdték ellepni a világhálót. A terjedő divat szülte azokat az oldalakat, amelyek a korai időkben összegyűjtötték ismerőseinket: myvip, iwiw, aztán a baratikor.com, a hi5, és így tovább. Az embert meghívták, az ember regisztrált, és az ember aztán értetlenül állt a dolog előtt: ez mire jó nekem? A Karcsi ismerősöm itt is, ott is, egyik helyről másolja a másikra a képeit, jó neki, hogy ennyire ráér. De tényleg, mire jó? Talán arra, hogy egyszerre fél tucat közösségi oldal küldi az e-mailt: az egyik ismerősöm közeli ismerősének egy ismerőse ma ünnepli a szülinapját. Köszöntsem fel. Megtehetem akár mindegyik oldalon, egyenként, jelezve, hogy bár sosem találkoztunk, gondolok rá.Az együttfejlődés (ami voltaképpen ugyanolyan meghatározott funkciókkal ellátott oldalakat jelentett) után némely fejlesztő gárdában felvillant az a bizonyos izzó: kell valami eredeti, mert jelenleg egyáltalán nem vonzó a kínálat. Mit adhatnánk, amit a másik nem? Itt egy kis chat, ott egy kis játék, titkos hódoló, ajándékküldés, hasonló apróságok bolondították a népet. Hazai téren így alakultak a dolgok.
Eközben szép lassan becsorgott a köztudatba a Facebook. Egy újabb közösségi oldal. Az első benyomások alapján ugyanaz volt, mint a többi, csak éppen nem ismert határokat. Találkoztál valahol egy külföldivel? De kár, hogy nincs fent iwiw-en. Fent van viszont Facebookon. Aztán lassan elkezdett gyűrűzni az őrület, egyre többen és többen csatlakoztak itthon is. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdett tisztulni a kép: a Facebook nem egy a sok közül, a Facebook az egyetlen, igazi közösségi oldal. És valóban, A közösségi háló című filmben láthattuk, honnan indult el ez a világméretű barátkozás. Teljesen szerencsés körülmények között született. Lehet, hogy alapjaiban a Winklevoss ikrek találták ki, de Mark Zuckerberg volt az, aki továbbgondolta, és a pereskedés csak ingyen reklám volt az amúgy is virágzó vállalkozásnak, ami hamarosan tőzsdére léphetett mesés értékkel.
Zuckerberg kezét fogni kell a pénzügyek terén, megvan rá a megfelelő embere, de a közösségi oldal fejlesztésére nagyon rááll az agya. Az egyszerűség és gyorsaság irányelvei jellemzik a folyton gyarapodó közösséget, amely ma már mindenhol ott van. Nem egyszerűen egy közösségi oldal. Használták már tüntetések szervezésére, ellenőriztek vele erkölcsi előéletet, értek tetten rajta keresztül munkakerülőket és a többi.
A Facebook mára az internet kivonata lett. Egy ezzel a témával foglalkozó szakértő ajánlotta, hogy érdemes a Facebookon „belájkolni” a minket érintő oldalakat, mert így minden egy helyen van. Meglátogathatunk naponta 10-20 oldalt, de a Facebook feleslegessé teszi. A felgyorsult világot tökéletesen kordában tartja. Bárki és bármi elérhetővé vált.
Mi is megtalálhatóak vagyunk, (itt: http://www.facebook.com/#!/pages/Gerilla-Gorilla/161568093900261) lájkoljatok minket bátran!!! :)
