Egy felmérés szerint a kisméretű szálló por (PM10) aránya átlagosan a 2010-es esztendőben Budapest több mérőpontján túllépte az egészségügyi határértéket és haladta meg a tájékoztatási küszöbértéket. E szerint kerületünkben az egyik legmagasabb a szálló por arányának napi átlaga.
Ez már azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, mely veszélyt jelenthet a lakosságra, különösen a gyerekekre, az idősekre, illetve a krónikus betegekre.
De lássuk, hogy mi az a szálló por, és miért is rövidíti meg életünket…
A szálló por a levegőben előforduló szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Ezt 2 nagy csoportra lehet bontani: az egyik csoportba tartoznak 10 mikrométer átmérőjű durva részecskéjű szemcsék (PM10) ,amelyek lejutnak az alsó légutakba, a másik csoportba tartozik a kisebb átmérőjű finom porszemcsék(PM2,5),ezek alkotják a belélegezhető frakciót,amelyek lejutnak a tüdő léghólyagocskákba.
Emberek millióit, ezzel együtt minket is az foglalkoztat, hogy ennek mik is az emberi egészségre való hatásai?!
Rövidtávú káros hatása, hogy izgatja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Azonban hosszútávon sem lehet ezekből a betegségekből nem felgyógyulni, ami az jelenti, hogy a várható élettartam jelentősen csökkenni, a tüdőrák miatti halálozások száma pedig rohamosan növekedni fog. Kutatások alátámasztják, hogy a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat.
A felmérést olvasva én is elgondolkoztam, hogy hogyan lehetne környezetünkben a légszennyezettséget megszüntetni vagy hogyan lehetne elkerülni,hogy esetleg mi is megbetegedjünk a szállópor káros hatásaitól. Hát biztos megoldás nincs, csak ötleteket találunk zömével, hogy hogyan kerüljük el a káros hatásokat…. pl: keveset tartózkodjunk a levegőn, és ha mégis kimegyünk, ne a fő közlekedési útvonalakat, hanem a kisebb utcákat vegyük igénybe, vagy a várostól távol eső kirándulóhelyeken szellőztessük ki a tüdőnket…
A kérdés akkor már csak az, hogy mindennapi gondjaink, problémáink mellett, hogyan tudunk erre tudatosan figyelni és mi a biztosítéka annak, hogy ha figyelünk is, akkor mi nem válunk áldozattá???
Hogy miért nem inkább arról beszélünk, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a szállópor arányán változtatni, hogy mit tehetünk mi emberek egymásért és azért, hogy ezen közösen változtassunk???
Kérdések, amikre egyelőre nincs válasz….
Reni
Ez már azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, mely veszélyt jelenthet a lakosságra, különösen a gyerekekre, az idősekre, illetve a krónikus betegekre.
De lássuk, hogy mi az a szálló por, és miért is rövidíti meg életünket…
A szálló por a levegőben előforduló szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Ezt 2 nagy csoportra lehet bontani: az egyik csoportba tartoznak 10 mikrométer átmérőjű durva részecskéjű szemcsék (PM10) ,amelyek lejutnak az alsó légutakba, a másik csoportba tartozik a kisebb átmérőjű finom porszemcsék(PM2,5),ezek alkotják a belélegezhető frakciót,amelyek lejutnak a tüdő léghólyagocskákba.
Emberek millióit, ezzel együtt minket is az foglalkoztat, hogy ennek mik is az emberi egészségre való hatásai?!
Rövidtávú káros hatása, hogy izgatja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Azonban hosszútávon sem lehet ezekből a betegségekből nem felgyógyulni, ami az jelenti, hogy a várható élettartam jelentősen csökkenni, a tüdőrák miatti halálozások száma pedig rohamosan növekedni fog. Kutatások alátámasztják, hogy a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat.
A felmérést olvasva én is elgondolkoztam, hogy hogyan lehetne környezetünkben a légszennyezettséget megszüntetni vagy hogyan lehetne elkerülni,hogy esetleg mi is megbetegedjünk a szállópor káros hatásaitól. Hát biztos megoldás nincs, csak ötleteket találunk zömével, hogy hogyan kerüljük el a káros hatásokat…. pl: keveset tartózkodjunk a levegőn, és ha mégis kimegyünk, ne a fő közlekedési útvonalakat, hanem a kisebb utcákat vegyük igénybe, vagy a várostól távol eső kirándulóhelyeken szellőztessük ki a tüdőnket…
A kérdés akkor már csak az, hogy mindennapi gondjaink, problémáink mellett, hogyan tudunk erre tudatosan figyelni és mi a biztosítéka annak, hogy ha figyelünk is, akkor mi nem válunk áldozattá???
Hogy miért nem inkább arról beszélünk, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a szállópor arányán változtatni, hogy mit tehetünk mi emberek egymásért és azért, hogy ezen közösen változtassunk???
Kérdések, amikre egyelőre nincs válasz….
Reni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése