Promotion

2009. szeptember 22-25. között rendezték meg az idei Promotion kiállítást, a marketing és a kommunikációs szakma rendezvényét. Így (leendő) marketingesként természetesen én sem hiányozhattam onnan (na jó, egy kicsit a főnököm keze is benne volt a dologban). Az elején nem volt minden zökkenőmentes, kezdve a belépési mizériával. Nem nagyon értettük, miért is küldenek minket a pénztárhoz a meghívónkkal, és kell egy igen hosszú sort kivárnunk (miközben természetesen volt több pénztár is, csak azok nem voltak nyitva) egy névkártyáért. Azonban izgatottságunk hamar túllendített minket a dolgon és érdeklődve léptünk be az „A” pavilonba, ahol a kiállítás megrendezésre került. Tudtuk, hogy a Promotion mellett még két kiállításnak is (Budatranspack és Printexpo) otthont adott a helyszín, ámbár csak a szemfülesebbek vehették észre, hogyan is különítették el őket… Hát igen, első körben mi sem néztünk eléggé figyelmesen a lábunk elé, pedig a szőnyeg színe sok mindent elárulhatott. Például azt, hogy melyik kiállításon is vagyunk pontosan. Miután azonban fényt derítettünk a csalafintaságra, célba is vettük a vörös szőnyeget…
Rendkívül erős kezdéssel indítottunk, ugyanis egy olyan standra sikerült ráakadnunk, ahol az érdeklődő egy kellemes hátmasszást kaphatott. És még mondja valaki, hogy nincs női megérzés… Az pedig külön érdekesség volt, hogy mindösszesen két teniszlabda volt összefogva egy egyszerű műanyag segítségével és ezt görgették az ember hátán… Mindezt 3000 ft-ért árulták, mellé pedig plusz 3900 ft-ért adtak egy hűsítő krémet is, amit egyébként patikában megkapunk fele ennyiért. És ilyenkor veri az ember a falba a fejét, hogy miért is nem neki jutott eszébe ez az ötlet…
Folytatva utunkat természetesen többféle display-es megoldásba is belebotlottunk, amik közül egyet találtunk érdekesebbnek, a pillanatok alatt parányira összehajtható (akár óriási) display-eket. Ezek után következhettek a céges ajándékok. A szokásos tollak, kulcstartók, pendrive-ok, sapkák, pólók, esernyők stb. nem hiányozhattak a palettáról, azonban összefuthattunk ötletesebb megoldásokkal is. Személyes kedvencem volt egy különböző logikai játékokat felvonultató stand, ahol nem kevés időt töltöttünk el egy-egy játék megoldásán fáradozva. A játékkedv nagy volt, azonban a siker sajnos sokszor elmaradt. Nem csak a feladatok megoldásán gondolkozhatott el ilyenkor az ember, hanem azon is, hogy adott esetben mennyire örülne egy olyan ajándéknak, ami...hát mondjuk meg őszintén, felidegesítheti. Főleg bosszantó lehet ez abban az esetben, amikor az ember előtt ott áll egy üveg Bacardi, de ahhoz csak akkor tud hozzájutni, ha megoldotta a palack tartójához kapcsolódó logikai játékot…
Ezután egy kevésbé izgalmas fogpiszkálós standhoz vitt az utunk, majd ezt követően a standtervezésről is kaphattunk néhány információt. Mivel kissé leült a hangulat, elmentünk a színpadhoz egy előadást meghallgatni, amit (hogyhogynem) Béres Ferenc tartott az online marketingről.
Felfrissülvén, folytattuk a kalandozást a promóciós eszközök világában. Láthattuk, hogyan készülnek a nyomott mintás pólók, sapkák és azt is, hogyan készülnek ugyanezek, hímezve. A kiállítás szlogenje „Egy rendezvény, ahol mindenki egy nyelvet beszél” ezen a ponton egy kicsit megdőlni látszott, hiszen a hímzéssel kapcsolatos kérdéseinkre csak angolul (avagy németül) kaphattunk választ.
Sétánk végén szerencsére még egy papírtáskákat gyártó vállalat standjával is összefutottunk, ahonnan ajándékként elvihettünk egy-egy díszzacskót. És mivel a kiállítás során nem csak rengeteg élménnyel, tapasztalattal és információval, de nagyjából ugyanannyi prospektussal, szórólappal és névjegykártyával gazdagodtunk, így ez igen hasznosnak bizonyult....

Kicsi Lány